Káposztafélék (Amit a zsírégető leves zöldségeiről tudni érdemes)

Káposztafélék:


A fejes- és a vöröskáposzta őshazája Kis-Ázsia, Európában a kelták terjesztették el. Fejet nem képező változatait már i.e. 4000-ben ismerték Kínában, de Ázsiában manapság is inkább ezeket termesztik. A zárt fejű káposzta a XIII-XIV. században vált ismertté Európában.
A fejes káposzta jellegzetes felhasználása a savanyítás, mellyel értékes vitamin tartalma csaknem teljes egészében megőrizhető: Koreától Írországig igen sok nép, köztük a magyar étrendjében is igen fontos szerepe van a savanyú káposztának. A módszer hazánkba a XVI-XVII. században, török közvetítéssel került.


A káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. Gyulladásos betegségek, hörghurut, emésztőrendszeri és idegrendszeri panaszok esetén alkalmazta a népi gyógyászat. De vajon minek köszönheti előkelő helyét?

A káposztafélék mindegyike értékes vitaminokat: A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint K vitamint és U vitamint tartalmaz nagy mennyiségben, melyeknek felszívódásához, biológiai és élettani hasznosíthatóságához a káposztafélékben jelen lévő többi ásványi anyag és nyomelem; a kálium, kén, jód, kalcium, foszfor, vas, klór, és nátrium nagy mértékben hozzá járul. Gyógyító hatását elsősorban kénes vegyületeinek, jód- és klórtartalmának köszönheti.  Antioxidáns anyagai fontos szerepet játszanak a rákos folyamatok, főként az emésztőrendszeri daganatok megelőzésében.


A káposztafélék családjának minden tagja kén, klór és jódtartalma miatt emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere. A kén, a klór és a jód olyan mennyiségben és olyan kombinációban fordul elő benne, amely optimálisan hat a gyomor és a belek nyálkahártyájára és az emésztőrendszer által termelt védő funkcióval rendelkező nyálka mennyiségére. Rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással.

Ha a vastagbél nem ürül rendesen, illetve idegen baktériumok vannak jelen benne, a káposzta fogyasztását követően puffadás, erős és kellemetlen gázképződés keletkezik. Rendszeres fogyasztásával ez a kellemetlenség megszűnik, az átmeneti időszakban pedig csökkenthető köménymag fogyasztásával.

A káposzta hatására lényegesen emelkedik a bélben a barátságos, az emésztést elõsegítő baktériumok száma. (Mellesleg ugyanezen baktériumok felelősek a véralvadási rendszerben nagy szerepet játszó K vitamin képzéséért is, valamint a bél nyálkahártyájának megfelelő működéséért is felnőttekben. A bélbaktériumok ezen felül a szervezet védekező rendszerében is részt vesznek.)

A káposzta fogyasztása segíti a máj méregtelenítő szerepét, főként a kobalt, nikkel és a réztartalmú mérgek esetén. Ez főként glutamin tartalmának, és kéntartalmú vegyületeinek köszönhető, de egyéb esszenciális aminosavakat is tartalmaz, amelyek előnyösen hatnak a máj működésére.

Vas- és növényi színanyag tartalma serkenti a vérképzést. Előnyös hatású csontrendszerünkre és a szív működésére.

Bebizonyosodott, hogy a káposztafélék fogyasztása a bennük lévő nagy mennyiségű kén miatt lassítja a karcinogén (rákkeltő) anyagok felszívódását, illetve gátolja a sejtek mutációját, valamint a mutáción átesett sejtek növekedését (amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik).
A növényben jelen lévő nagy mennyiségű béta-karotin, E vitamin, és a B vitamin csoport tagjai, valamint a káposzatfélék nyomelem tartalma lényegesen elősegíti az immunrendszer működését, és ezzel az egész szervezet védelmét. Ezáltal a káposztafélék fogyasztása rák megelőző hatású.

A káposztafélék rendszeres fogyasztása javítja a bőr egészségi állapotát, kedvezően befolyásolja a koleszterin-, és vércukorszintet. A káposztában található kén-tartalmú aminosav a magas koleszterin szintet csökkenti.

A káposztafélék családjának minden tagja gazdag B-vitamin forrás. A B vitamin csoport tagjai mellett a káposzta magnéziumot és mangánt is tartalmaz, ezekkel együtt a B vitamin az idegrendszerre kiegyensúlyozó hatású, rendszeres fogyasztása esetén könnyebben bírkózunk meg a stresszhelyzetekkel.
A népi gyógyászat zaklatott idegek csillapítására, a túlzott aggodalom enyhítésére, a depressziós hangulatok feloldására, az alvási zavarok megszüntetésére is javasolja fogyasztását.

A vöröskáposzta festékanyaga, az antocián kiváló antioxidáns. Gátolja a vérrögök képződését, gyulladásgátló hatású, és gátolja egyes baktériumok szaporodását. A vöröskáposzta több rostot és C-vitamint tartalmaz, mint a zöld. Ásványi anyag tartalma is magasabb: több benne a kalcium, a vas és a kálium.(1)

A kelkáposzta kimagasló a fehérjetartalommal rendelkezik. Legnagyobb erénye azonban a fejes- és vöröskáposztához képest magasabb A-vitamin tartalma, amely E-vitamin tartalma miatt jobban is hasznosul. C-vitamin és béta-karotin tartalmának köszönhetően erősíti immunrendszerünket.
A kelkáposzta remek csonterősítő. Kimagasló calcium tartalmának felszívódását a benne található magnézium és kálium elősegíti.
Ugyancsak a kalciummal együtt található kálium előnyösen szabályozza a vérnyomást, valamint jótékonyan hat a szívizom működésére, a szabályos szívverésre.

A kelkáposzta (a káposztafélékkel egyetemben) kitűnő rákellenes élelmünk.

A káposztafélék további előnye, hogy 100 gramm energiaértéke mindössze 30 kcal.


(1) Mi fán terem? Káposzta: fejes, vörös, kel 
(2) Zöldségek élettani hatásai
(3) Kedvencünk a fejes káposzta

Hogy van-e számottevő zsírégető hatása? Azt gondolom, hogy a gyakorlat és a tapasztalat nem mond ennek ellen. A belekre és emésztésre gyakorolt kedvező hatása mindenképpen előnyös, de ne feledkezzünk el lúgosító hatásáról sem, amely a szervezet sav-bázis háztartásának kiegyensúlyozásában akár döntő lehet. A lúgosító hatás egyébként csaknem valamennyi zöldségről és gyümölcsről elmondható!